Hírek, események

Sikeres volt az árvízi védekezés Budapesten

2010. június 10.

Minden idők negyedik legnagyobb árhulláma vonult le a Dunán az elmúlt napokban. A folyó 827 centiméteren tetőzött Budapestnél, de a gátak és a védművek ellenálltak a hatalmas víz erejének. A Fővárosi Csatornázási Művek szakemberei sikeresen védekeztek az ár ellen: a víz a védvonalakon túl nem öntött el lakott területeket, megvédték a Margitszigetet is.

A Duna vízszintjének intenzív emelkedése miatt a Fővárosi Védelmi Bizottság vezetője június 5-én rendelte el a legmagasabb, III. fokú árvízvédelmi készültséget Budapesten. Ekkorra az FCSM munkatársai az átemelő telepeket már átállították árvízi üzemmódra, a kiömlőket pedig zsilipekkel zárták le, megakadályozva ezzel, hogy az emelkedő víz a csatornákon keresztül elöntéseket okozzon. A Fővárosi Csatornázási Művek jó előre felkészült az idei első nagyobb dunai áradásra. A védművek karbantartása már kora tavasszal megtörtént.

A Duna fővárosi szakaszát védő mintegy 90 kilométernyi fővédvonal összes kapuját lezárták: 31 csatornazsilip és 43 árvízi kapu állta el a víz útját.
Ezt követően a védekezés főként a Római-partra és a Margitszigetre koncentrálódott. Már június 4-én éjjel 400 köbméter homokot, 10 gépjárművet és két homokzsáktöltő gépet telepítettek ki a szigetre. A Fővárosi Csatornázási Művek dolgozói, összesen 110 ember szombat hajnaltól mintegy másfél kilométer hosszban rakodták a homokzsákokat a sziget mélyebben fekvő déli részén.
Vasárnap kisebb baleset nehezítette a védekezést. A megépített nyúlgátat egy teherautó megrongálta. Az FCSM munkatársai még a tetőzés előtt újraépítették ezt a szakaszt is. A Dunán közlekedő nagyobb hajók által keltett hullámok is veszélyt jelentettek a sziget mélyebben fekvő részére, ezért ott megmagasították az ideiglenes gát egy részét.
A Római-parton is gőzerővel folytak a védelmi munkálatok. Az FCSM negyven szakembere dolgozott a helyszínen. A Királyok útján összesen 35 átjárót, pontosabban árvízi kaput zártak le. A szakemberek a hagyományos homokzsákos megoldás helyett, jóval biztonságosabb torlaszokat emeltek. Fagerendák közé helyenként 6-8 m3 agyagot döngöltek. A pünkösdfürdői gátnál korábban történt fejlesztéseknek köszönhetően a mostani árvíz miatt jóval kevesebb szivárgást tapasztaltak. A szakemberek úgynevezett ellennyomó medencékkel és a zárások megerősítésével fékezték meg a szivárgásokat.
Bár a Duna néhány centiméterrel magasabban tetőzött a vártnál, ez nem okozott különösebb problémát sehol.
A szakaszmérnökök és a gátőrök a fővédvonal teljes szakaszán folyamatosan figyelték az árvízi jelenségeket, és szükség esetén az éjjel-nappal készenlétben álló csapatokat riasztották az elöntések megfékezése érdekében.
Az FCSM a Duna apadásával összhangban nyitotta meg a közlekedés elől ideiglenesen lezárt védvonali átjárókat és kezdte meg a mobil gátak bontását. Már június 9-én 27 torlaszt lebontottak a Római-parton annak érdekében, hogy az ártéren levő ingatlanok tulajdonosai minél előbb megkezdhessék a takarítást és a fertőtlenítést. A Margitszigeten csütörtökön kezdték meg a csaknem 50 ezer homokzsákból épült nyúlgát bontását.

Budapest önkormányzata még 1946-ban a Csatornázási Művekre bízta a főváros árvízvédelmét. Ennek az a magyarázata, hogy árvíz esetén a csatornahálózat a legveszélyeztetettebb, hiszen a magas víz befolyhat a csatornákba, onnan pedig a lakott területekre. Egyrészről meg kell védeni a fővárosi csatornahálózatot a Duna vízének beáramlásától, másrészt folyamatosan biztosítani kell a szenny- és csapadékvíz zavartalan elvezetését. A csatornarendszeren keresztüli elöntésektől zsilipek, a folyómederből való kilépése ellen pedig, mintegy 90 kilométernyi fővédvonal védi Budapestet.

A Társaság felkészültségét az idei védekezés során is és a 2002-es 848 centiméteres, valamint a 2006-os 860 centiméteres jégmentes rekord árvízzel szembeni védekezése is bizonyította.

Vissza a hírekhez