Hírek, események

A Ráckevei-Soroksári Duna-ág és a valóság

2017. október 5.

A Fővárosi Csatornázási Művek aggodalommal állapítja meg, hogy az utóbbi időben számos téves információ látott napvilágot a társaság Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepéről. A lakosság és a Ráckevei Duna-ág környékén élők nyugalma érdekében fontosnak tartjuk, hogy a közvélemény megismerkedjék az igazsággal, a tényekkel.
 

A helyzet megértéséhez tudni kell, hogy a főváros csatornahálózatának nagyobb részét elődeink a XIX. század végén, a XX. század első felében úgy építették meg, hogy a szennyvíz és a csapadékvíz egy rendszeren keresztül folyik, nincs egymástól elkülönítve. Ez azt jelenti, hogy esős időben, a közterületeken keletkező, valamint az egyesített csatornarendszerbe bekötött ingatlanokról elvezett csapadékvizek is a tisztítótelepek irányába kerülnek elvezetésre. A tisztítótelepek kiépített biológiai kapacitása meghaladja a várható szennyvízmennyiséget, ezáltal biztonságot nyújt a szárazidőben érkező szennyvizek előírt mértékű, jó hatásfokú tisztításához. A kiépített kapacitás és a tényleges szennyvízterhelés különbségének mértékéig a csapadékvizeket is tisztítani képesek. A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen a biológiai tisztítókapacitáson felüli szenny- és csapadékvizek kezelésére, annak kapacitását háromszorosan meghaladó mennyiséget, előmechanikai tisztítóegység kezeli. Ha még nagyobb tömegben érkezik csapadékvíz, az a záportározó műtárgyba folyik, ahonnan a csapadék megszűnését követően a biológiai tisztításra vezetik. Amennyiben az érkező vizek mennyisége felhőszakadások esetén ennél a mértéknél is nagyobb, az érkező vizek a telepet megkerülik, hogy a tisztítást végző, több hét alatt kitenyészthető mikroorganizmusok a reaktorokból ne mosódjanak ki.  
Az elmúlt évtizedekben a beépített, lebetonozott, burkolt felületek nagysága rohamosan nőtt, ami miatt csökkent a városban a zöld felület, és ezért kevesebb víz tud beszivárogni a talajba, ugyanakkor a csapadékok intenzitása és gyakorisága is jelentősen megnőtt. Ennek következményeképpen nagy záporok esetén a tisztító művek túlterheltté válnak. A tisztítótelepek folyamatos és biztonságos működtetése és ezzel a főváros elöntések elleni közegészségügyi védelme érdekében, a tisztítótelep – az üzemeltetési engedélyében foglaltaknak megfelelően –, a telep által már be nem fogadható, a szennyvizet is tartalmazó csapadékvizet megkerülő ágon közvetlenül nyílt vizekbe kénytelen kivezetni. Amennyiben ezt nem tenné, és a többletvizeket is bevezetné a telepre, a teljes biológiai tisztítótelepi rendszer összeomlana – és hónapokig használhatatlanná válna. Amennyiben a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen túlterhelés miatt huzamosabb időre leállna a biológiai szennyvíztisztítás, naponta átlagosan 60 ezer m3, két-három hónap alatt akár 5,4 millió m3 kellően nem tisztított szennyvíz folyna bele a Kis-Dunába. Ez súlyos környezetkárosítást jelentene. Közegészségügyi okokból, elővigyázatosságból tehát a nagy esők idejére a hirtelen bezúduló vizeket külön záportározókba is vezetik, valamint külön, a tisztítótelepet megkerülő vezetéken keresztül jutnak a befogadó vízfolyásba. Így azok nem kerülnek be a tisztító telepek területére – következésképpen nem lesznek megtisztítva.
Hasonló rendszerek működnek például az európai nagyvárosokban és még Japánban is – a legutóbbi időben ott is nagy elöntéseket és tisztítatlan vízlevezetéseket okoztak a felhőszakadások. Dél-Pesten a csatornahálózatból érkező vizek tisztítására napi 360 ezer m3 előmechanikai és 80 ezer m3 biológiai tisztító kapacitás áll rendelkezésre. Csapadékos időben lehetőség van kb. 20.000 m3/nap esővízzel hígított szennyvíz biológiai tisztítására, és az első, legszennyezettebb csapadékhullámból 3600 m3 víz tározására a kiépült záporvíztározóban. Ha ennél több víz érkezik, azt közvetlenül le kell vezetni a Dunába, különben az elöntené a környező területeket.
Tény, hogy a korszerű szennyvíztisztítási technológia révén a dél-pesti telep folyamatosan az előírt határértékek alatti, jó minőségű, tisztított vizet bocsát a kis Dunába. Tény az is, hogy üzemeltetési hiányosságból eredően nem kellett bírságot fizetnie a telepnek, pedig a dél-pesti telepre előírt követelmények jóval szigorúbbak, mint számos, más tisztító telepekre szabottak, tekintettel a Ráckevei-Soroksári Duna-ág (RSD) érzékenységére, vízminőségének fokozott védelmére.
A dél-pesti telepről elfolyó tisztított szennyvíz minőségét az FCSM – a hatóságok által elfogadott módon – rendszeres önkontroll vizsgálatokkal ellenőrzi. Ezeket az eredményeket folyamatosan frissítve közzé is teszi a www.fcsm.hu honlapon keresztül (http://www.fcsm.hu/szolgaltatasok/szennyviztisztitas/delpesti_szennyviztisztito_telep/ ) – ezt ott bárki ellenőrizheti.
Azok a külső helyszíneken (nem a tisztító telepről kiengedett pontoknál) történt mérési eredmények, amelyek napvilágot láttak a médiában, nem a dél-pesti telep biológiailag tisztított vizét minősítik. 2009 óta Budapest csapadékmentes időben elvezetett szennyvizeinek 100%-a biológiai tisztítást követően kerül az élő vízbe. A beruházásoknak köszönhetően az elmúlt években jelentősen javult a Duna vízminősége, beleértve az RSD tápvizének minőségét is.
A Nagy-Dunába bevezetett fővárosi szennyvizek fertőtlenítését a közegészségügyi hatóság nem tartja indokoltnak. A Ráckevei-Soroksári Duna-ágba a dél-pesti tisztítótelepről bevezetett tisztított szennyvíz időszakos fertőtlenítését a hatóság a nyári időszakra írta elő. Csapadékos időben a többszörös mennyiségű esővízzel erősen hígított szennyvíz fertőtlenítése szinte megoldhatatlan feladat, erre nem is kötelezték a telepet. Összességében a Népjóléti árkon keresztül a Ráckevei Duna-ágba vezetett záporvizek mennyisége töredéke a csapadékmentes időszakban bevezetett, nyári hónapokban fertőtlenített, biológiailag tisztított szennyvizek mennyiségének. A környezet-egészségügyi hatóság rendszeresen vizsgálja az RSD vizét, az ő tájékoztatásuk szerint a kijelölt területeken fürdőzésre alkalmas a víz, és a kifogott halak minőségére sincsen hatással.
A még nagyobb biztonság érdekében a jövőbeli dél-pesti fejlesztési tervek között szerepelnek olyan korábban előkészített beruházások, amelyek  segíteni tudnak majd az özönvízszerű esőzések, a csatornában keletkező „villámárvizek” okozta lokális helyzeten. Ilyen például a záporvíztározó kapacitásának megduplázása (7200 m3-re) és a Népjóléti árokba építendő külön mechanikai szűrést szolgáló műtárgy megépítése.
A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. a következő lakossági nyílt napján szívesen látja a környezetvédelem iránt érdeklődők és aggódók látogatását. Tekintve, hogy folyamatosan működő üzemi területről van szó, ezért a telep egy évben csak egyszer tudja megnyitni kapuit nagyobb csoportok számára. Ilyen lehetőségre leghamarabb március végén nyílik lehetőségünk. A pontos időpontról és a jelentkezés módjáról a www.fcsm.hu honlapon keresztül adunk majd tájékoztatást.
 

Vissza a hírekhez