2013-as árvíz

Védekezés a rekord árvíz ellen
A Fővárosi Csatornázási Műveket (FCSM) a 2013-as tél végére várt árvízre történő felkészülése miatt nem érte váratlanul az júniusi árvíz. Már az év elejétől fogva folyamatosan figyelemmel kísértük a vízgyűjtőn lezajló hidrometeorológiai folyamatokat. A felkészülés egyrészt a védvonalak és védelmi művek részletes felülvizsgálatából és a védelmi képességeiket érintő szükséges intézkedések azonnali megtételéből állt.

2013 május végén jelentős csapadékzóna alakult ki a Duna bajorországi vízgyűjtőterületén. A Közép-Európában immár hetek óta fennállt alacsony nyomású léghullám kedvezett a ciklonok kialakulásának, amelyek a térségbe koncentrálták az elsősorban földközi-tengeri eredetű nedves légtömegeket. A nedves légtömegeket szállító ciklonból az Alpok hegyvonulatai miatt felemelkedni kényszerülő levegő kiadta magából a koncentrált nedvességet. Május 31. és június 5. között a hegység északi oldalán néhol több mint 300 mm csapadék hullott. Az extrém mennyiségű csapadék hatására azonnal rendkívüli árhullám indult meg a folyókon. Passau városát a beszámolók szerint itt fél évezrede nem tapasztalt árvíz öntötte el. A közös magyar-szlovák folyószakaszon ugyanakkor rendre 20-40 cm-rel dőltek meg a korábbi, 2002-es és 2006-os rekord vízállások. A Budapest alatti szakaszon még az 1965-ös árvíz során mért vízállásrekordok is kisebbek voltak.
 
Főbb védelmi tevékenységek
2013. május 31-én, pénteken haladéktalanul megkezdődött a budapesti fővédvonali zsilipek zárása. A feladatok végrehajtása és a szivattyútelepek árvízi üzemmódra való átállítása ütemezetten, a szabályzat szerint, a vízállás emelkedésének függvényében történt meg.

A Duna vízállásának emelkedésére való tekintettel a főpolgármester június 3-án 8 órakor a teljes fővárosi szakaszon elrendelte a II. fokú árvízvédelmi készültséget, majd június 4-én déli 12 órától a kormány kihirdette a veszélyhelyzetet, s ezzel egyidejűleg Budapesten rendkívüli készültségi fokozatot rendeltek el. Az FCSM állománya június 9-ig az árvízvédelmi fővédvonalakon mintegy 60 helyen zárta le az árvízvédelmi kapukat agyagtömítéses betétgerendás zárásokkal, illetve homokzsákokkal, és lényegében az összes végponti átemelőtelepünk árvizes üzemmódba lépett.
 







A folyam budapesti vízállásának az 1838-as katasztrofális árvíz kivételével minden korábbi rekordot megdöntő tetőzése 891 cm-rel június 9-én, az esti, éjszakai órákban következett be.
A legjelentősebb árvízvédelmi munkálataink felsorolásjellegűen a következők voltak:
 
  • III., Királyok útjai kapuk zárása, töltés agyaggal történő megtámasztása 1780 fm- en;
  • III., Aranyhegyi patak Szentendrei út feletti szakaszán (Mocsáros dűlő) árvízi jelenségek elleni védekezés kb. 500 m-en;
  • III., Aranyhegyi patak Nánási úti lakóparknál árvízi jelenségek elleni védekezés;
  • III., Kossuth üdülőparton árvízi jelenségek elleni védekezés (ellennyomó medencék, leterhelő agyagpaplanok építése);
  • III., Gázgyári védmű parapetfal magasítása és megtámasztása, árvízi jelenségek elleni védekezés;
  • III., Óbudai rkp. HÉV vonal mentén védműmagasítás és árvízi jelenségek elleni védekezés;
  • I-II., Bem rakparton a parapet fal megerősítése és árvízi jelenségek elleni védekezés;
  • XIII., Margitsziget bevédése 5200 fm, ebből 1400 fm tömlős mobil gát, továbbá árvízi jelenségek elleni védekezés;
  • XI., Albertfalvi töltés vízoldali fóliás védelmének kiépítése;
  • XXII., Harbor parknál árvízi jelenségek elleni védekezés;
  • XXII., Növény utcai expressz csapadékcsatornánál árvízi jelenségek elleni védekezés;
  • IV., Téli kikötő gátjánál parapetfal megtámasztása;
  • IV. Vízművek gátja árvízvédelmi fővédvonal homokzsákkal történő magasítása 550 fm- es szakaszon;
  • IV., Komp utcai árvízvédelmi falnál árvízi jelenségek elleni védekezés;
  • IX., VITUKI (volt BULAV) töltésnél árvízi jelenségek elleni védekezés;
  • XIII., Dagály strand töltésének magasítása, bordás megtámasztása, árvízi jelenségek elleni védekezés szakmai irányítása;
  • II., Lukács fürdő (önállóan védekező) vízelvezetésének támogatása.

 


A tetőzést közvetlen megelőzően, tehát az addigi legnagyobb vízállás feletti árvízi helyzetben Buda belső részére rövid, de intenzív zápor hullott, amely az átemelők kapacitását messze meghaladó vízhozammal érkező csapadékvíz érte el a Duna partján lévő átemelőket. A szerencsére rövid ideig tartó zápor a Bem tér és a Fő utca környezetében átmeneti elöntéseket okozott, amelyet megfeszített munkával sikerült megszüntetni, helyreállítva a közlekedést és az ellátás alapvető feltételeit a városrészben.

A rekord szinten tetőző árvíz ellen megvédtük a várost, az árvízi jelenségeket időben észleltünk, minden veszélyforrást kézben tudtunk tartani. Az árhullám ideje alatt a szennyvízelvezetés és -tisztítás folyamatosan, fennakadás nélkül működött Budapest teljes területén. A legkritikusabb helyeken, így a Margitszigeten, Pünkösdfürdő körzetében, az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep környezetében és a Margit híd és a Lánchíd közötti budai Duna-parton az árvízi jelenségeket folyamatosan ellenőrzésünk alatt tartottuk és lokalizáltuk.

Az árvízvédekezés minden mozzanatát egyeztettük a Fővárosi Önkormányzattal, a Fővárosi Védelmi Bizottság Operatív Törzsével. Zökkenőmentes és naprakész volt a kapcsolattartás, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal és a Belügyminisztériummal is.
 
Összegzés, a védekezés főbb adatai
Az árvízvédelmi munkák végrehajtásához a hét árvízvédelmi szakaszon az FCSM részéről több mint 480 dolgozó teljesített éjjel-nappali szolgálatot. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság csúcsidőben 250 fővel, a Magyar Honvédség 100 katonával, a Rendőrség 100 fővel támogatta a védelmi munkákat. 141 személy volt a szerződtetett alvállalkozói létszám, 96 fő jött a Büntetés-végrehajtási Intézetből. A homokzsákok megtöltésében több mint 1600 önkéntes vett részt. A földmunkagépek száma 46, a személyautók és teherszállító eszközök száma 102 volt. Az ideiglenes gátak mintegy 1,2 millió homokzsákból és 12 ezer m3 homokból, valamint 1400 m hosszon tömlős gátból készültek.



Az árvíz levonulását követően június 24-éig lezajlott az árvízi elöntések kialakulása ellen kiépített irdatlan mennyiségű ideiglenes védmű bontása.
 
Az elmúlt évtized árvizeinek tanulsága
 800 cm-t meghaladó jégmentes árvíz hat alkalommal alakult ki 1954 nyarától. E hat árvízből négy esett a 2002. és 2013. közötti évekre, három alkalommal jégmentes rekord vízállást döntve, legvégül pedig az 1876-ban jeges árvizekre alapított mértékadó árvízszintet is meghaladva.



Fontos emlékeztetni arra, hogy a feljegyzéseket tanulmányozva, nem találunk csak egy ennél magasabb vízállásadatot a budapesti árvizek írott történetében, mégpedig az 1838-as katasztrofális jeges árvizet, amely körülbelül 140 cm-rel haladta meg a 2013-as tetőzés Vigadó téri vízmércére vonatkoztatott vízszintjét. Az utóbbi száz év 700 cm-es legnagyobb vízállással levonult árvizeinek trendje emelkedő, hasonló árvíz bekövetkezése tehát valószínű. Ennek tudatában készülünk az újabb kihívásokra.