Árvízvédelmi tevékenység fő képe

Árvízvédelmi tevékenység

Budapest önálló védekező, az országos árvízvédelmi rendszerbe tagozódva.

Jelenleg a 47/1994. számú, Fővárosi Önkormányzati rendelet "Az árvíz- és belvíz-védekezésről" szabályozza a védekezés ellátásával, hatósági felügyeletével összefüggő, a védekezési készültség beállta előtti, a tényleges védekezéssel kapcsolatos és a védekezés megszűnése utáni feladatokat. Intézkedik egyben a belvízvédekezés különleges munkáinak elvégzéséről.

A Fővárosi Csatornázási Művek 1946-os megalakulása óta látja el az ár- és belvízvédelmi feladatokat, az 1998. évi átszervezést követően pedig, tevékenységei közé soroltan.
Mivel a csatornahálózat és a kisvízfolyások végső befogadója a Duna, Társaságunk nem véletlenül kapta feladatként az árvízvédelmet.

A Fővárosi Önkormányzattal kötött szerződés értelmében Társaságunk feladata az operatív védekezés és az árvízvédelmi művek, kisvízfolyások üzemeltetése a "kiépítettség mértékéig". Ez azt jelenti, hogy nem következhet be vízkilépés (elöntés) mindaddig a védőművekkel védett területeken, amíg azok a méretezésük határáig terjedő terhelést kapják.

Az ár- és belvízvédekezésnek három fokozata van. Első fokozat esetén figyelőszolgálatot tartunk, vagyis szakembereink rendszeres időközönként végigjárják a védvonalakat és jelzik észleléseiket.
A második fokozat elrendelését követően lezárjuk a közcsatornák zsilipeit és a beérkező vizeket szivattyúkkal továbbítjuk a befogadóba.
Harmadik fokozat esetén elvégezzük a védvonali áttörések (közúti, gyalogos átjárók) lezárását, beindítjuk az ideiglenes átemelő állomásokat. Ekkor már folyamatos, megerősített figyelőszolgálat ellenőrzi a védvonal minden pontját.
Rendkívüli készültség elrendelésére akkor kerül sor, amikor a harmadik fokozatot meghaladó magasságú vízállás várható. Ilyenre legutóbb 2013-ban került sor.

Az FCSM a harmadik fokozatú készültség elrendeléséig saját szakembereivel, gépparkjával, anyagaival és az Védelmi Bizottság által rendelkezésére bocsátott anyagokkal, eszközökkel látja el munkáját.

Tevékenységünket 93 km hosszú árvízvédelmi fővédvonal-, 168 km hosszúságú kisvízfolyás- és árokrendszeren látjuk el. Védekezéskor legfontosabb feladatunk a mentett oldalról beérkező vizek zökkenőmentes átemelése, az árvízvédelmi művek különböző célú áttöréseinek elzárása, a partvédelem és a tartósan magas vízálláskor jelentkező, káros árvízi jelenségek hatékony felszámolása.

A Fővárosi Csatornázási Művek rendszeresen részt vett a Budapest területén kívüli árvízvédekezési és mentesítési munkálatokban is.
1997-ben Lengyelországban, Wroczlav-ban végeztünk mentesítési munkákat.
1998-ban a romániai Petrozsényt súlytó árvízkatasztrófa elhárításában nyújtottunk segítséget jelentős személyi állománnyal és technikai felszereléssel.
1999. júniusában, az Ipolyságban, a Kemence-Bernecebaráti térségében történt tározókatasztrófa kárcsökkentésében vettünk részt.
2000-ben az első Tisza-völgyi árvíz elhárításához több tízezer darab homokzsákot és jelentős technikai felszerelést biztosítottunk.
2001-ben a Tisza-völgyét súlytó második jelentős árvízkatasztrófa elhárításánál ugyancsak jelentős erőkkel voltunk jelen. Gergelyiugornya és Tarpa községek védelmében és árvízi utómunkáiban nyújtottunk hathatós segítséget.
2005-ben a felhőszakadások által sújtott Mátrakeresztes és Mád községeknek nyújtottunk segítséget a csatornahálózat tisztításában.

A Fővárosi Csatornázási Művek szakemberei több évtizedes árvízvédelmi gyakorlattal és tapasztalattal rendelkeznek. Szakértelmük elismert a szakma hazai és nemzetközi művelői körében egyaránt. Bizonyítja ezt az a számos állami, ágazati és önkormányzati elismerés is, amit a 2002-es és a 2006-os védekezési munkák után kapott a Társaság.

Film: Ha jön a víz