2013-as árvíz

Védekezés a rekord árvíz ellen 
A Fővárosi Csatornázási Műveket (FCSM) a 2013-as tél végére várt árvízre történő felkészülése miatt nem érte váratlanul az júniusi árvíz. Már az év elejétől fogva folyamatosan figyelemmel kísértük a vízgyűjtőn lezajló hidrometeorológiai folyamatokat. A felkészülés egyrészt a védvonalak és védelmi művek részletes felülvizsgálatából és a védelmi képességeiket érintő szükséges intézkedések azonnali megtételéből állt.

2013 május végén jelentős csapadékzóna alakult ki a Duna bajorországi vízgyűjtőterületén. A Közép-Európában immár hetek óta fennállt alacsony nyomású léghullám kedvezett a ciklonok kialakulásának, amelyek a térségbe koncentrálták az elsősorban földközi-tengeri eredetű nedves légtömegeket. A nedves légtömegeket szállító ciklonból az Alpok hegyvonulatai miatt felemelkedni kényszerülő levegő kiadta magából a koncentrált nedvességet. Május 31. és június 5. között a hegység északi oldalán néhol több mint 300 mm csapadék hullott. Az extrém mennyiségű csapadék hatására azonnal rendkívüli árhullám indult meg a folyókon. Passau városát a beszámolók szerint itt fél évezrede nem tapasztalt árvíz öntötte el. A közös magyar-szlovák folyószakaszon ugyanakkor rendre 20-40 cm-rel dőltek meg a korábbi, 2002-es és 2006-os rekord vízállások. A Budapest alatti szakaszon még az 1965-ös árvíz során mért vízállásrekordok is kisebbek voltak.
 
Főbb védelmi tevékenységek
2013. május 31-én, pénteken haladéktalanul megkezdődött a budapesti fővédvonali zsilipek zárása. A feladatok végrehajtása és a szivattyútelepek árvízi üzemmódra való átállítása ütemezetten, a szabályzat szerint, a vízállás emelkedésének függvényében történt meg.

A Duna vízállásának emelkedésére való tekintettel a főpolgármester június 3-án 8 órakor a teljes fővárosi szakaszon elrendelte a II. fokú árvízvédelmi készültséget, majd június 4-én déli 12 órától a kormány kihirdette a veszélyhelyzetet, s ezzel egyidejűleg Budapesten rendkívüli készültségi fokozatot rendeltek el. Az FCSM állománya június 9-ig az árvízvédelmi fővédvonalakon mintegy 60 helyen zárta le az árvízvédelmi kapukat agyagtömítéses betétgerendás zárásokkal, illetve homokzsákokkal, és lényegében az összes végponti átemelőtelepünk árvizes üzemmódba lépett.
 


Főbb védelmi tevékenységek kép
 

 

Főbb védelmi tevékenységek kép 2 Főbb védelmi tevékenységek kép 3

 


A folyam budapesti vízállásának az 1838-as katasztrofális árvíz kivételével minden korábbi rekordot megdöntő tetőzése 891 cm-rel június 9-én, az esti, éjszakai órákban következett be.
A legjelentősebb árvízvédelmi munkálataink felsorolásjellegűen a következők voltak:
 

  • III., Királyok útjai kapuk zárása, töltés agyaggal történő megtámasztása 1780 fm- en;
  • III., Aranyhegyi patak Szentendrei út feletti szakaszán (Mocsáros dűlő) árvízi jelenségek elleni védekezés kb. 500 m-en;
  • III., Aranyhegyi patak Nánási úti lakóparknál árvízi jelenségek elleni védekezés;
  • III., Kossuth üdülőparton árvízi jelenségek elleni védekezés (ellennyomó medencék, leterhelő agyagpaplanok építése);
  • III., Gázgyári védmű parapetfal magasítása és megtámasztása, árvízi jelenségek elleni védekezés;
  • III., Óbudai rkp. HÉV vonal mentén védműmagasítás és árvízi jelenségek elleni védekezés;
  • I-II., Bem rakparton a parapet fal megerősítése és árvízi jelenségek elleni védekezés;
  • XIII., Margitsziget bevédése 5200 fm, ebből 1400 fm tömlős mobil gát, továbbá árvízi jelenségek elleni védekezés;
  • XI., Albertfalvi töltés vízoldali fóliás védelmének kiépítése;
  • XXII., Harbor parknál árvízi jelenségek elleni védekezés;
  • XXII., Növény utcai expressz csapadékcsatornánál árvízi jelenségek elleni védekezés;
  • IV., Téli kikötő gátjánál parapetfal megtámasztása;
  • IV. Vízművek gátja árvízvédelmi fővédvonal homokzsákkal történő magasítása 550 fm- es szakaszon;
  • IV., Komp utcai árvízvédelmi falnál árvízi jelenségek elleni védekezés;
  • IX., VITUKI (volt BULAV) töltésnél árvízi jelenségek elleni védekezés;
  • XIII., Dagály strand töltésének magasítása, bordás megtámasztása, árvízi jelenségek elleni védekezés szakmai irányítása;
  • II., Lukács fürdő (önállóan védekező) vízelvezetésének támogatása.

 

Főbb védelmi tevékenységek kép 4 Főbb védelmi tevékenységek kép 5



A tetőzést közvetlen megelőzően, tehát az addigi legnagyobb vízállás feletti árvízi helyzetben Buda belső részére rövid, de intenzív zápor hullott, amely az átemelők kapacitását messze meghaladó vízhozammal érkező csapadékvíz érte el a Duna partján lévő átemelőket. A szerencsére rövid ideig tartó zápor a Bem tér és a Fő utca környezetében átmeneti elöntéseket okozott, amelyet megfeszített munkával sikerült megszüntetni, helyreállítva a közlekedést és az ellátás alapvető feltételeit a városrészben.

A rekord szinten tetőző árvíz ellen megvédtük a várost, az árvízi jelenségeket időben észleltünk, minden veszélyforrást kézben tudtunk tartani. Az árhullám ideje alatt a szennyvízelvezetés és -tisztítás folyamatosan, fennakadás nélkül működött Budapest teljes területén. A legkritikusabb helyeken, így a Margitszigeten, Pünkösdfürdő körzetében, az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep környezetében és a Margit híd és a Lánchíd közötti budai Duna-parton az árvízi jelenségeket folyamatosan ellenőrzésünk alatt tartottuk és lokalizáltuk.

Az árvízvédekezés minden mozzanatát egyeztettük a Fővárosi Önkormányzattal, a Fővárosi Védelmi Bizottság Operatív Törzsével. Zökkenőmentes és naprakész volt a kapcsolattartás, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal és a Belügyminisztériummal is.
 
Összegzés, a védekezés főbb adatai
Az árvízvédelmi munkák végrehajtásához a hét árvízvédelmi szakaszon az FCSM részéről több mint 480 dolgozó teljesített éjjel-nappali szolgálatot. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság csúcsidőben 250 fővel, a Magyar Honvédség 100 katonával, a Rendőrség 100 fővel támogatta a védelmi munkákat. 141 személy volt a szerződtetett alvállalkozói létszám, 96 fő jött a Büntetés-végrehajtási Intézetből. A homokzsákok megtöltésében több mint 1600 önkéntes vett részt. A földmunkagépek száma 46, a személyautók és teherszállító eszközök száma 102 volt. Az ideiglenes gátak mintegy 1,2 millió homokzsákból és 12 ezer m3 homokból, valamint 1400 m hosszon tömlős gátból készültek.

 

Összegzés, a védekezés főbb adatai kép Összegzés, a védekezés főbb adatai kép 2



Az árvíz levonulását követően június 24-éig lezajlott az árvízi elöntések kialakulása ellen kiépített irdatlan mennyiségű ideiglenes védmű bontása.
 
Az elmúlt évtized árvizeinek tanulsága
 800 cm-t meghaladó jégmentes árvíz hat alkalommal alakult ki 1954 nyarától. E hat árvízből négy esett a 2002. és 2013. közötti évekre, három alkalommal jégmentes rekord vízállást döntve, legvégül pedig az 1876-ban jeges árvizekre alapított mértékadó árvízszintet is meghaladva.

Az elmúlt évtized árvizeinek tanulsága kép Az elmúlt évtized árvizeinek tanulsága kép 2



Fontos megjegyezni, hogy a 2013-as árvíznél magasabb vízállásadatot a budapesti árvizek írott történetében, csak egyet lehet találni, az 1838-as katasztrofális jeges árvizet, amely körülbelül 140 cm-rel haladta meg a 2013-as tetőzés Vigadó téri vízmércére vonatkoztatott vízszintjét. Az utóbbi száz év 700 cm-es legnagyobb vízállással levonult árvizeinek trendje emelkedő, hasonló árvíz bekövetkezése tehát valószínű. Ennek tudatában készülünk az újabb kihívásokra.


700 cm feletti tetőző jégmentes árvizek trendje 1900-2013 kép