2002-es árvíz

Előzmények

Az árvízi helyzet kialakulásának oka a vízgyűjtő terület felett augusztus elejétől elhelyezkedő, kelet-nyugati irányban lassan mozgó, nagy kiterjedésű ciklon, ami a vízgyűjtő teljes területén, több havi átlagot meghaladó mennyiségű csapadékot hozott.

A folyamatosan lehulló csapadék következtében augusztus 10-én árhullám érte el a főváros térségét, amely augusztus 11-éről 12-re virradó éjszaka 607 cm-es magassággal tetőzött. Ezután lassú apadás indult, ami 532 cm-es vízállásig folytatódott. A vízgyűjtőn időközben lehullott, újabb jelentős mennyiségű csapadék, egy következő árhullámot indított el a Duna felső szakaszán. Ez 13-ára érte el az országhatárt, és intenzív áradás mellett augusztus 18-19-én tetőzött 848 cm-es vízszinttel a fővárosban. Az újabb árhullám kialakulását elősegítette, hogy az, közepesnél nagyobb mértékben telített mederre érkezett.

A helyzetet súlyosbította, hogy a mellékfolyók közül az Inn-en, a Rábán és az Ipolyon jelentősebb, a Marcalon és a Vágon kisebb mértékű árhullám alakult ki. Meteorológiai elemzések rámutatnak, hogy az ilyen típusú ciklonok nem rendkívüliek az évnek ebben az időszakában, hiszen volt erre már példa több esetben is, pl. az 1970., 1999., és 2000. évi tiszai árvizek esetében.

Az augusztusi dunai árhullámot okozó ciklon sajátossága volt, hogy "beékelődött két mozdulatlan anticiklon közé, így teljes csapadékmennyisége a Duna vízgyűjtő területén hullott le".

Az árhullám lefutása

A Duna vízállása Budapestnél augusztus 8-án 244 cm volt. A vízállás 11-én elérte az 598 cm-t, majd 12-ére virradó éjszaka 607 cm-rel tetőzött. Ezzel párhuzamosan, a főváros térségében, intenzív csapadékhullás kezdődött, ami változó erővel egészen 12-én estig tartott. A budai kisvízfolyásokat érő, hosszan tartó, nagy megterhelés következtében, a budai belvízvédelmi szakaszokon 13-án reggel 6 órától I. fokú belvízvédelmi készültség elrendelésére került sor. A kisvízfolyások kapacitáshiányos szakaszain (III., Kőbánya úti árok I. ág, III., Csillaghegyi árok) anyagi kárral nem járó vízkilépések fordultak elő. A csapadék-utánpótlás leállását követően ezek megszűntek. A készültség visszavonására 14-én 6 órakor került sor.

A Duna vízgyűjtőjéről érkező következő árhullám ekkor érte el az ország területét. Augusztus 14-én 584 cm-es vízállással kezdődött a következő áradás. A 15-ei előrejelzés szerint, a várható tetőző vízszint augusztus 19-ére, vagy 20-ára 875 cm +/- 25 cm-rel volt jelezve. Kérésünkre a Vízjelző Szolgálat augusztus 16-án 1 órától, óránkénti frissítéssel szolgáltatta a vízállásadatokat, ami jelentős segítséget nyújtott a védekezés megszervezéséhez.

A tetőző vízállás 848 cm-es magassággal augusztus 18-án, 19.00 órakor állt be, és 19-én 4 óráig tartott. A védvonalak állékonyságának szempontjából lényeges momentum, hogy a tetőző vízállás tíz órán keresztül terhelte azokat. A Vízjelző Szolgálat ekkor, a vízjelzési adatok dokumentálása óta a budapesti szelvényben eddig mért legnagyobb vízhozamot, 8230 m³/sec-ot regisztrált. Az ehhez tartozó vízszint 3 cm-rel haladta meg az eddigi legnagyobb, jégmentes (1965. június 5. 845 cm ) árvíz tetőző vízmagasságát.

A tetőzést egyre gyorsuló apadás követte, aminek oka a csapadék-utánpótlás megszűnése volt. Augusztus 23-ától, már a több napos előrejelzésben is, csak 500 cm alatti vízállást prognosztizáltak.

Intézkedések

Augusztus 11-én 12 órától Észak-Buda, Közép-Buda, Dél-Buda szakaszaira I. fokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el. A készültség augusztus 12-én 18 órától került feloldásra. Az elrendelést megelőzően, az FCSM Árvízvédelmi Főosztálya megtette az Ár- és Belvízvédelmi Szabályzatban rögzített intézkedéseket. Üzembe helyezett 24 db árvízvédelmi átemelő állomást. Az elrendelés időszakában rendkívüli esemény nem történt, további intézkedések megtételére nem volt szükség. Augusztus 13-án 6 órától Észak-Buda, Közép-Buda, Dél-Buda szakaszaira I. fokú belvízvédelmi készültség lépett életbe, amit augusztus 14-én 6 órától oldottak fel. A készültség időtartama alatt az Árvízvédelmi Főosztály célgépek segítségével folyamatosan végezte az érintett területek kisvízfolyásainak szükség szerinti tisztítását, a csapadék által okozott torlaszok eltávolítását, a vízkilépések megszüntetését. A lehullott csapadék a pesti oldalon is közelítette, vagy meghaladta a vízelvezető rendszerek vízemésztő képességét, pl. a Tihanyi árok Rákosi út - Budapesti út közötti szakaszán.

Augusztus 14-én 6 órától a főpolgármester II. fokú készültséget rendelt el a főváros összes árvízvédelmi szakaszára.
2002. augusztus 15-én 12 órától a Kormány a 176/2002. (VIII. 15.) számú rendeletében árvízi veszélyhelyzetet rendelt el, ami Budapest területére is vonatkozott .
2002. augusztus 16-án Budapest Főváros Főpolgármestere kiadta az 1/2002. (VIII. 16.) számú rendeletét, az árvízvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtására. A Kormány a 179/2002. (VIII. 21.) számú rendeletében 2002. augusztus 21-én 15 órától feloldotta a korábban kihirdetett árvízi veszélyhelyzetet.
A BFVB elnöke a 2/2002 (VIII. 22.) számú rendeletével hatályon kívül helyezte az 1/2002. (VIII. 16.) számú rendeletét.
Ezt követően, augusztus 22-én 12 órától, az augusztus 14-én elrendelt árvízvédelmi készültség megszüntetésre került.

Felkészülés és védekezési munka

A Fővárosi Csatornázási Műveknél augusztus 13-án megalakult az Operatív Törzs. A belvízi veszélyeztetettség megszüntetésével egy időben megkezdődött a felkészülés az árhullámra. Ennek során beüzemelésre került 34 db átemelési pont, valamint lezárásra került egy árvízvédelmi kapu. A II. fokú árvízvédelmi készültség elrendelése után, az emelkedő vízállás függvényében, folytatódott a fővédvonalakat megszakító árvízvédelmi kapuk és áttörések betétgerendás, illetve homokzsákos zárása, továbbá az ideiglenes átemelési pontok beüzemelése.

A vízállás intenzív emelkedése és az árhullám várható nagysága miatt, augusztus 15-én 12 órától a Kormány, árvíz-védekezési veszélyhelyzetet hirdetett ki Budapest főváros, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest megye területére. A vízállás-előrejelzés ekkor 875 cm-es tetőző vízállást prognosztizált.

A folyamatosan üzemelő tisztító és átemelő telepek (17 db) mellett, 49 db ideiglenes átemelési pontot kellett üzemeltetni, és összesen 79 db védvonali áttörést betétgerendás zárással, vagy homokzsákkal lezárni. A mentett oldalon összegyűlő szenny- és csapadékvizeket csak szivattyúzással lehetett a befogadó Dunába juttatni. A 88,8 km hosszúságú fővédvonalrendszeren ez, összesen mintegy 600.000 m³/nap szárazidei szennyvíz, valamint az esőzés függvényében jelentkező, csapadékvíz átemelését jelenti.

Jelentősebb védelmi munkák

A védekezési munka során 5500 m³ agyaggal kellett megerősíteni a III. kerület Királyok útjai töltést 1370 m hosszban. A római-parti gáton a tapasztalt árvízi jelenségek (fakadóvíz, szivárgás, buzgárosodás) elleni védekezésnél, összesen mintegy 500 m-en, szükségessé vált ellennyomó medencék építése.
A teljes észak-budai szakaszon, az árvédelem során, összesen mintegy 40 000 db homokzsákot használtunk fel.

A Margit-sziget védvonalát 5 500 m hosszon 125 000 db homokzsák, 3 500 m³ homok felhasználásával magasítottuk meg, illetve gondoskodtunk az elkészült homokzsáktöltés bordás megtámasztásáról.

Észak-Pesten a legnagyobb erőket az FCSM Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepének körgátján vetettük be. Itt mintegy 33 000 db homokzsákkal támasztottuk meg a töltést, illetve magasítottuk a kiépített telep déli határán a terepszintet, annak érdekében, hogy a térségben lakó 240 000 budapesti lakos szennyvízelvezetése és -tisztítása zavartalanul biztosítható legyen. (A déli tartalékterületen buzgársor alakult ki, ami ellen a fák miatt nem lehetett hatásosan védekezni.)

Összegzés, főbb adatok

 A hét árvízvédelmi szakaszon az FCSM részéről 255 fő teljesített éjjel-nappali szolgálatot. A XIII. kerületben, a Margit-szigeten, a III. kerületi Római-parton és a IV. kerületben,és az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep körgátján folytatott védekezést a Fővárosi Polgári Védelemi Igazgatóság, valamint a Magyar Honvédség 300 katonával támogatta és mintegy 100 fő volt a szerződtetett, alvállalkozói létszám. A védművek megerősítésében, a homokzsákok megtöltésében, a veszélyeztetett területeken több mint 500 önkéntes vett részt. A különböző teljesítményű földmunkagépek száma 25, a szállítóeszközök száma 50 db volt. A fővédvonali védekezésnél mintegy 250 000 db homokzsákot (fővárosi és Polgári Védelmi készletből), 6000 m³ homokot, 7000 m³ agyagot, 25 tekercs fóliát használtunk fel, 600 000 m³/nap mennyiségű szenny- és csapadékvíz átemeléséről gondoskodtunk folyamatosan.

A védekezés sikeres volt. A fővédvonallal védett területeken elöntés nem történt. Az árvíz idején a csatornamű zavartalanul üzemelt. Az árvízvédelmi veszélyhelyzet augusztus 21-én 18 órától került feloldásra.

2002. szeptember 5-én, a Főpolgármesteri Hivatal felkérésének eleget téve, megkezdtük a III. kerületben, az Óbudai sziget árvízlevonulás utáni mentesítési munkáit. A sziget mélyebben fekvő területein rekedt, mintegy 250 000 m³ víz Dunába történő visszavezetésével 2002. szeptember 10-én végeztünk.