Főoldal Szolgáltatások Szennyvíztisztítás Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep

Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep

A telep jellemzői

A telep jellemzői képA Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep a legkorszerűbb és a legkörnyezetkímélőbb technológiával működik. Pestlőrinc, Kispest, Erzsébet és Soroksár (XVIII., XIX., XX., XXIII.) kb. 300 ezer lakosának, valamint az ott működő vállalkozásoknak, továbbá az agglomerációs terület (Gyál, Vecsés, Üllő) szennyvizét fogadja és tisztítja folyamatosan.

A tisztítótelep szennyvíztisztító kapacitása napi 80 ezer, évi 22 millió m3. A telep átlagosan 50 ezer m3 szennyvizet tisztít meg egy nap. 2019 októberétől az eddigi 3300 m3 helyett 7000 m3 záporvíz tározására és azt követő tisztítására képes a telep, a 80 ezer m3-es napi kapacitása mellett. A szennyvíztisztítás egyik mellékterméke a víztelenített szennyvíziszap, aminek éves mennyisége a telepen 26,7 ezer tonna (2022-es adat). Az iszapból évente átlagosan keletkező 6,5 - 7,5 millió m3 biogázból elektromos és hőenergiát állítanak elő, ami a telep teljes energiaszükségletét fedezi. A több évtizede működő biogázprogram keretében jelentős mennyiségű és a környezetre nézve káros összetételű szennyvíziszapot nemcsak környezetkímélő módon ártalmatlanítják, hanem a hagyományos energiaforrások mérhető csökkentésére még villamos és hőenergiát is nyernek belőle. Jelenleg a telep már nemcsak a saját szükségletének megfelelő, hatalmas mennyiségű elektromos és hőenergiát nyeri szennyvíziszapból, valamint beszállított élelmiszer-hulladékokból, hanem egyes időszakokban többlet villamos energiát is termel. A telep a túltermelés időszakaiban a többlet elektromos energiát az országos hálózatba juttatja.
A többlépcsős mechanikai és az élőgép technológiával kombinált biológiai szennyvíztisztítás eredményeként a tisztítótelepről az EU-normáknál jobb paraméterekkel rendelkező tisztított vizet juttat a befogadó Ráckevei-Soroksári Duna-ágba.

A tisztítótelep megfelelő technológiákkal rendelkezik a szennyvíztisztítás során keletkező melléktermékek környezetbarát kezelésére, melyek során lehetőség nyílik azok termékként történő hasznosítására. Jó példa erre a tisztítás során leválasztott homok kezelése, ezáltal egy rendkívül alacsony szervesanyag-tartalmú, kétszer mosott homok minőségű termék kerül előállításra, amely az építőiparban felhasználható. 

A különféle magas szervesanyag-tartalmú hulladékok és biogáz-alapanyagok úgynevezett ko-fermentációs technológiával (szennyvíziszappal együtt kezelve) történő feldolgozásával ezen hulladékok zöldenergiává történő átalakítása megtörténik. A számos energiahatékonyságot fokozó beruházásnak, valamint a technológiai folyamatok optimalizálásának köszönhetően a tisztítótelep villamos energia tekintetében gyakorlatilag önellátó. A telep szennyvíziszapból és szerves hulladékokból megtermeli elektromos energiaigényének közel 95%-át, hőenergia-szükségletének pedig 100%-át. A fel nem használt megtermelt elektromos energia kitáplálásra kerül a nemzeti villamosenergia-hálózatba.  A technológiai folyamatok során képződő szennyezett levegő biológiai módon történő tisztítása biofilterekkel történik. A megtisztításra kerülő szennyezett levelő mennyisége meghaladja a napi 2,5 millió m3-t.

A telep területe 17 hektár, a foglalkoztatottak száma közel 70 fő.

A telep jellemzői kép 2Innovatív fizikai-, kémiai és biológiai félüzemi kísérletek folynak a szennyvíztisztító telepen. A kísérletek biztosítják a technológiai folyamatok monitoringját és folyamatos fejlesztését.
A szennyvíztisztító telep jelentős szerepet vállal a szakemberutánpótlás-képzésben és a diákok iskolai, gyakorlati oktatásában.

A tisztító telep nemcsak a hagyományos kétfokozatú bioszűrést alkalmazza, hanem egy magyar fejlesztésnek, az élőgéprendszernek köszönhetően, élő növényzet és mesterséges hordozók segítségével növelte a tisztítás hatásfokát és az európai normáknál jobb paraméterekkel rendelkező tisztított vizet enged a befogadó, Ráckevei-Soroksári Duna-ágba.

Mára a telep a legkorszerűbb külföldi és a hazai szennyvíztisztítási tudást ötvözi és technológiájában, műszerezettségében és tisztítási komplexitásában az európai élvonalba tartozik.
 

Az elfolyó vízminőségi adatok

Mintavétel napja: 2024.10.28-29.

Vízminőségi paraméter Határértékek 
(mg/l)		 Az elfolyó víz
mért értékei
(mg/l)
Dikromátos oxigénfogyasztás 80 24
Ötnapos biokémiai oxigénigény 25 <10
pH 6,5 - 9,0 7,8
Szerves oldószer extrakt* 5 <2
Összes lebegőanyag 35  <10
Összes nitrogén V.1. - XI.15. 15 11,0
Összes nitrogén XI.16. - IV.30. 20

 

 
Ammónia-ammónium-nitrogén V.1. - XI.15. 2

1,65
Ammónia-ammónium-nitrogén XI.16. - IV.30. 4  
Összes foszfor 1,8 1,0
Fenolindex 0,1 <0,05

                       * állati és növényi zsiradék esetén a határérték háromszoros

A telep történeteA telep története kép

Magyarország első szennyvíztisztítójának helyét az Országos Tervhivatal jelölte ki 1952. december 23-án.
A Pesterzsébet, Kispest és Pestlőrinc szennyvizeinek tisztítására tervezett beruházási program többszöri átdolgozása mellett a telep folyamatosan épült, és 1966. szeptember 14-étől működik üzemszerűen. 1967-re az iszapkezelés is megvalósult.
A telep bővítése a 80-as években folytatódott és mára hazánk legkorszerűbb szennyvíztisztítója.


Főbb fejlesztések:

  • 1983-ban a tisztítómű hidraulikai kapacitása a beüzemelt újabb két párhuzamos biológiai tisztítósorral bővült;
  • az évtized közepén megkezdődött az anaerob mezofil rothasztókban kezelt iszap gépi víztelenítése;
  • 1986-tól a szükséges levegőbevitel a felületi levegőztetés helyett, a nagyobb hatékonyságú, finombuborékos légbefúvással történik;
  • 1989-től megkezdődött a biogáz hasznosítása; a gázmotorok által előállított energia biztosítja az eleveniszapos rendszer légfúvóinak működését;
  • 1990-ben került sor a levegőztető egység átalakításával a többletfoszfor-eltávolítás kiépítésére.
  • A hidraulikai kapacitás 1992-ben tovább bővült, amikor a szennyvíz zsír- és homoktartalmának eltávolítását is biztosító, új előmechanikai egység megépült.
  • A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt-ben 1997-ben megjelenő új tulajdonosok (a francia Veolia Water és a német Berlinwasser) jelentős minőségi fejlődést eredményeztek a dél-pesti telep életében is. Megújult és kiegészült a szennyvíztisztítási és az iszapkezelési technológia.
  • 1999-ben a víztisztító bővítésével és korszerűsítésével a telep alkalmassá vált a 80.000 m3/nap szennyvíz teljes biológiai tisztítására, beleértve a kétlépcsős nitrogén- és foszforeltávolítást is.
  • 2001-ben megújult és kibővült az iszapkezelési folyamat: megépült egy új, fedett, szagtalanító berendezéssel ellátott gravitációs sűrítő, üzembe álltak az iszap gépi sűrítésére és víztelenítésére szolgáló centrifugák, beüzemelésre került a képződő biogázból villamos energiát előállító gázmotor és a szilárd töltetű biogáz-kéntelenítő. Megépült és átadásra került egy 3300 m3-es záporvíztározó medence.
  • 2005-ben került átadásra a magas szervesanyag-tartalmú hulladékfogadó, -feldolgozó állomás, és megkezdte működését hazánk legnagyobb kapacitású, magas hőfokú, termofil iszaprothasztója, valamint egy új, nagyobb kapacitású gázmotor is.
  • 2007-ben az eleveniszapos medencék levegőbeviteli elemeinek a kapacitásbővítése történt meg, új légfúvó egység kezdte meg működését, és megépült a víztelenített szennyvíziszap átmeneti tárolására szolgáló iszapsiló.
  • 2009-ben szálasanyag-leválasztó berendezés, új hőcserélő gépház kezdte meg a működését, átadásra került egy félüzemi ipari rothasztó.
  • 2012-re elkészült a beérkező szennyvizeket fogadó műtárgy lefedése. A szaghatások megfékezése érdekében biofilterek működnek, melyek óránként 100 ezer m3 szagos levegőt közömbösítenek.
  • Szintén 2012-ben adták át a szennyvíztisztításban reformnak számító élőgépes rendszert.
  • 2012-ben a telepről távozó tisztított víz fertőtlenítésére szolgáló, korábbi klórozásos megoldást felváltotta a jóval biztonságosabb és környezetkímélőbb UV-fertőtlenítés.
  • 2014-ben membrános gáztároló épült és egy harmadik, 1,2 MW teljesítményű gázmotor, valamint  energiatakarékos, mágneses csapágyas légfúvók  álltak üzembe.
  • 2016-ban új, homokmosó berendezés kezdte meg működését, sor került a II. biológiai fokozat kapacitásbővítésére, újabb mágneses csapágyas légfúvók álltak üzembe és beüzemelésre került egy biológiai biogáz-kéntelenítő berendezés.
  • 2017-ben átadásra került egy csatornaiszap-fogadó műtárgy, melynek segítségével a csatornaiszap szervesanyag-tartalma hasznosíthatóvá vált.
  • 2019-ben elkészült a 2001-ben átadott záportározó kapacitásának 7000 m3-re történő bővítése. A záportározó bővítése során a záportározók egésze polikarbonát lefedést kapott, így lehetővé vált a medencék légteréből óránként összesen 4000 m3 szennyezett levegő elszívása, szaghatások biofilteres közömbösítése.
  • 2021-2023. között megtörtént az eleveniszapos medencék levegőellátásának korszerűsítése és a légfúvók szabályozásának korszerűsítése, amely jelentős energia-megtakarítást eredményezett.
  • 2022-ben létesítésre került egy rekuperációs vízerőmű, amely a megtisztított szennyvíz helyzeti energiáját használja ki a befogadóba történő visszabocsátása előtt. 
  • 2022-ben létesítésre került egy 1000 m3 térfogatú csurgalékvíz-tároló medence, amely az iszapvíztelenítés során keletkező magas ammóniatartalmú csurgalékvizek átmeneti tárolására és a tisztítótelep terhelésének kiegyenlítésére szolgál. 

A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep

  • címe: 1238 Budapest, Meddőhányó u. 1.,
  • telefonszáma: (1) 455-4750,
  • elektronikus címe: center@fcsm.hu