A szenyvízelvezetési díjba beépített vízterhelési díjról
A 2004. január 1-jén életbe lépett 2003. évi LXXXIX. sz. törvénnyel levegő-, víz- és talajterhelési díj került bevezetésre. Ezeket összefoglaló néven környezetterhelési díjnak nevezik.
A környezet terheléséért fizetendő díj a „szennyező fizet” elven alapuló adójellegű elvonás, amelyet az állam szed be.
1. § A törvény célja, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 60. §-ának rendelkezéseivel összhangban elősegítse a környezetbe történő anyag- vagy energia-kibocsátás csökkentését, a környezet és természet megóvása érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazását, valamint az állam és a környezethasználók közötti arányos teherviselést.”
„7. § A vízterhelési díj fizetési kötelezettség azt a − csapadékelvezetést végző kivételével − kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez.
Vízterhelési díjat a felszíni vizeket szennyező, a kibocsátó vízjogi engedélyében, ennek hiányában és talajt terhelő e törvény 2. számú mellékletében meghatározott anyag (a továbbiakban: vízterhelő anyag) kibocsátása után kell fizetni.”
Értelemszerűen a Fővárosi Csatornázási Művek a törvény hatálya alá esik. A díjat azonban át kell hárítania a szolgáltatást igénybe vevőkre. A törvény szerint:
„10. § A közcsatornán elvezetett, majd felszíni vízbe bocsátott vízterhelő anyag után fizetendő díjat a szennyvíztisztító telepet, illetve a közüzemi csatornahálózatot működtető szolgáltató a terhelés arányában áthárítja a szolgáltatást igénybe vevőkre.”
A kormány rendelete értelmében: „A vízterhelési díj áthárításának módját a szolgáltatást igénybe vevőkre a közüzemi csatornahálózatot működtető közszolgáltatást végző … az illetékes árhatóság egyetértésével határozza meg.”