Élővizeink szennyezettsége a világ minden táján jelentős környezetvédelmi problémát jelent. A fő szennyező források az ipar, a mezőgazdaság, valamint a lakosság. Élővizeink védelme érdekében az elsősorban alkalmazott technológia a szennyvíztisztítás, amelynek fő célja a szennyezőanyagok környezetbe kerülésének megakadályozása.
Budapest szárazidei szennyvizeinek közel a felét az észak-pesti és a dél-pesti telepen tisztítják, melyek névleges kapacitása együttesen 280 ezer m3/nap. A dél-pesti tisztítómű, 80 ezer m3 biológiai, és 80 ezer m3 tápanyag-eltávolító kapacitással rendelkezik. Az észak-pesti telep kapacitása 200 ezer m3, átlagosan 140-150 ezer m3 szennyvizet tisztít meg naponta, de zápor idején ez a mennyiség a 200 ezer m3-t is eléri.
A fővárosi szennyvíztisztítási arány ugrásszerűen megemelkedett a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep 2009-es beüzemelésével. A Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) által üzemeltetett két szennyvíztisztító telep, az észak-pesti és a dél-pesti, valamint a Fővárosi Vízművek Zrt. által üzemeltetett központi telep együttesen a budapesti szennyvizek 100%-át képes megtisztítani.
A szennyvizek megtisztításához fizikai, biológiai és kémiai módszereket alkalmazunk:
- Kőfogókban felfogjuk a csatorna fenekén görgetett anyagokat;
- Rácsokon kiszűrjük a nagyobb darabos hulladékokat;
- Homokfogó medencékben kiülepítjük a homokot;
- Zsírfogókban leválasztjuk a zsírokat, olajokat;
- Vegyszert adagolunk a foszfor kicsapatására;
- Előülepítőkben kiülepítjük a szerves lebegő anyagokat;
- Eleveniszapos levegőztető medencékben lebontjuk az oldott szerves anyagokat;
- Utóülepítőkben szétválasztjuk a tisztított vizet az eleveniszaptól;
- Az utóülepítőből kiemelt fölösiszapot sűrítjük, fermentorokban stabilizáljuk, majd víztelenítjük;
- A fermentorban termelt biogázból gázmotorok segítségével elektromos áramot termelünk.
A víztelenített iszapot komposztáljuk, egy részéből újrahasznosítható, jó fűtőértékkel rendelkező szilárd tüzelőanyagot állítunk elő, másik részét pedig rekultivációs céllal hasznosítják. A szennyvíztisztítást követően a tisztított víz élővízbe, a Dunába kerül, ezért szigorú követelményeknek kell megfelelnünk. A magyar hatóságok egyes területeken az európai uniós határértékeknél már eddig is sokkal szigorúbb követelményeket írtak elő a szennyvíztisztítók számára, ezért az FCSM már eddig is lényegesen tisztább vizet produkált tisztító telepein.
A már működő budapesti tisztítótelepek számára a következő főbb határértékeket állapították meg a hatóságok (összehasonlítva az EU követelményeivel):
Jellemző | EU által előírt határérték | Dél-pesti tisztító előírása | Észak-pesti tisztító előírása |
---|---|---|---|
KOI (kémiai oxigénigény) | 125 mg/l | 50 mg/l | 125 mg/l |
BOI5 (biológiai oxigénigény) | 25 mg/l | 25 mg/l | 25 mg/l |
Lebegő anyag | 35 mg/l | 35 mg/l | 35 mg/l |
Természetesen a felsoroltakon kívül még számos, más kémiai összetevőre is van határérték, amelynek betartását az illetékes hatóság rendszeresen ellenőrzi.
A csatorna üzemeltetése és a szennyvíztisztítás során olyan hulladékok keletkeznek, amelyek elhelyezéséről, a környezetvédelmi előírásoknak és a kiadott engedélyeknek megfelelően, gondoskodni kell. A csatornatisztítás során kiemelt üledék kezelése az Észak-pesti és a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen történik. A Fővárosi Csatornázási Művek elsőként hasznosítja a szennyvíztisztítás során visszamaradó homokot. A tisztítótelepeken felfogott homokot olyan minőségűre tisztítjuk és fertőtlenítjük, hogy az újra hasznosítható az építőiparban. Az egyébként építőipari műszaki engedéllyel bíró „terméket”, a fertőtlenített homokot elsősorban a budapesti csatornák felújítása során hasznosítjuk. A tisztítótelepeken visszamaradó víztelenített szennyvíziszap komposztálásra, továbbá rekultivációs célú hasznosításra kerül. Újdonság, hogy az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep víztelenített iszapjának egy részéből újrahasznosítható terméket, azaz jó fűtőértékkel bíró szilárd tüzelőanyagot állítunk elő, melyet ezt követően erőműben hasznosítanak.