Amennyiben az ingatlanról a lakossági felhasználó háztartási szennyvize az utcai közcsatorna-hálózatba gravitációs úton nem vezethető be, úgy házi szennyvízbeemelő beépítésére lehet szükség. A hatályos jogszabályokban előírt feltételek teljesülése esetében, írásbeli igénybejelentés és sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás után a Szolgáltató a házi szennyvízbeemelő vonatkozásában elvégzi a törvényben meghatározott feladatokat.
A műszakilag elérhető szennyvízelvezető törzshálózathoz újonnan csatlakozni kívánó lakossági felhasználó (új bekötés) esetében – a víziközmű-szolgáltatóval történő eltérő megállapodás hiányában – az érintett felhasználó gondoskodik a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott alapvető műszaki követelményeket kielégítő házi szennyvízbeemelő kiépítéséről.
A műszakilag elérhető szennyvízelvezető törzshálózathoz korábban csatlakozott, és a Vhr. hatályba lépése után a felhasználó által kiépített házi szennyvízbeemelők esetében, írásos igénybejelentés után, a törvényben meghatározott feladat átvételekor a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó átadás-átvételi jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzítik a beemelő műszaki paramétereit és állapotát az alábbiak szerint:
a) a házi szennyvízbeemelő műtárgy ingatlanon belüli elhelyezkedését, közterület felőli megközelíthetőségét, a hozzáférhetőség módját, a jellemző méreteit és anyagát;
b) a szivattyú vagy a vákuumszelep műtárgyon belüli elhelyezését, típusát, – ha ismert – a gyártási évét, műszaki állapotát és az utolsó felújítás időpontját;
c) a szennyvíz-bekötővezetékhez, esetleg a házi vízhálózathoz csatlakozó szerelvények méretét, fajtáját;
d) az energiaellátó vezeték csatlakozási pontjait, a beépített elektromos védelmi berendezések jellemző paramétereit;
e) a helyszínen készült vázrajzokat műszaki szükség szerinti részletességgel vagy azt a tényt, hogy a felhasználó által rendelkezésre bocsátott műszaki tervek megfelelőek;
f) egyéb, az átadó vagy az átvevő által lényegesnek tartott megállapításokat;
g) a Szolgáltató fenntartja a jogot, hogy amennyiben a beemelő kialakítása nem felel meg a biztonságos munkavégzés feltételeinek, az üzemeltetést felfüggessze, és felszólítsa a lakossági Felhasználót, hogy a hiányosságokat szüntesse meg, illetve az átvétel esetén az átvételi eljárást befejezze és a feltárt műszaki hiányosságok javítása után ismételt átvételi eljárás keretében vizsgálja;
h) az átvételt követően a házi szennyvízbeemelő működtetése, illetve működőképességének és üzembiztonságának, üzemképes állapotának folyamatos fenntartása a Szolgáltató feladata, valamint Szolgáltató biztosítja a rendeltetésszerű üzemeltetésből származó meghibásodások javítását. Ezen felül a Szolgáltató vállalja, hogy évenként egy alkalommal – előzetes Felhasználói bejelentést követően – a Szolgáltató üzemeltetésében álló házi szennyvízbeemelő berendezés karbantartását (tartály, úszókapcsoló-, szivattyútisztítás, úszókapcsolók, szivattyú működésének ellenőrzése, elzáró szerelvények megmozgatása, működésük ellenőrzése) térítésmentesen elvégzi;
i) a lakossági Felhasználó által a Szolgáltató üzemeltetésébe adott házi szennyvízbeemelő meghibásodása esetén a Szolgáltató a bejelentést a telefonos ügyeletén a nap 24 órájában fogadja és a bejelentéstől számított 24 órán belül megkezdi a hiba elhárítását,
j) a nem üzemszerű működésből adódó meghibásodások hibaelhárítási és javítási költségeit a Szolgáltató a Felhasználóra terheli,
k) a házi szennyvízbeemelő energia ellátását a Felhasználó köteles biztosítani. A szennyvízbeemelőt megtápláló elektromos hálózatrészről más fogyasztó nem működtethető. Az ebből fakadó üzemzavarokért a Szolgáltató nem vállal felelősséget. A házi szennyvízbeemelőt ellátó elektromos hálózat meghibásodásáért, az ilyen jellegű meghibásodásokból eredő károkért, az érintésvédelmi és egyéb biztonságtechnikai szabályok, előírások be nem tartásából adódó balesetekért, károkért a Szolgáltató felelősséget nem vállal. A megfelelő, biztonságos, szabványoknak megfelelő elektromos megtápláló hálózat kiépítése, karbantartása és javítása nem tartozik a Szolgáltató felelősségi körébe. Ha arra korábban nem került sor, a Felhasználó által kiépített házi szennyvízbeemelő, akkor kerül az ellátásért felelős vagy rendszerfüggetlen víziközműelem esetében a Szolgáltató tulajdonába, amikor a fő szerkezeti egység cseréje (új szivattyú, vezérlő szekrény vagy műtárgy beépítése) válik szükségessé, vagy megvalósul annak felhasználási helytől független energiaellátása. A Felhasználó köteles mindent megtenni, hogy a biztonságtechnikai követelményeknek nem megfelelő kialakítású beemelő üzemeltetése balesetet, káreseményt ne okozzon;
l) a beemelő tartály gravitációs csatlakozási pontja és az ingatlan közötti csatornahálózat, továbbá a beemelőt megtápláló elektromos vezeték az ingatlan tartozékának minősül, annak karbantartása, üzemeltetése az ingatlan tulajdonosának feladata. A házi szennyvízbeemelő tartály pufferszintje alatt bekötött gravitációs házi szennyvízcsatornákon visszaáramlást gátló szerelvény beépítése szükséges. Ezen területek elöntése során keletkező károkat a Szolgáltató nem téríti meg, illetve azokért felelősséget nem vállal;
m) amennyiben a házi szennyvízbeemelő berendezés részei, (különösen a szivattyú) Felhasználónak felróható hiba vagy külső illetéktelen, erőszakos behatás miatt javíthatatlanná válik, a cserélt elemek értékét számla ellenében, a Szolgáltató részére megtéríteni köteles. A házi szennyvízbeemelő berendezés nem rendeltetésszerű használata miatt bekövetkező hiba javításának költségeit a Szolgáltató részére számla ellenében, a Felhasználó megtéríteni köteles.
A házi szennyvízbeemelők kialakításával kapcsolatos információk, elvárások és alapvető műszaki követelmények:
· Egy ingatlanon egy házi szennyvízbeemelőt kell kialakítani egy lakás esetén. Amennyiben egy ingatlanon több lakás (maximum 4 lakás) épül ki, ez esetben lakásonként külön házi szennyvízbeemelőt kell kiépíteni külön gyűjtőtartállyal, szivattyúval, vezérléssel és nyomócsővel.
· Egyedi esetben engedélyezett egy házi szennyvízbeemelőre két lakás rákötése a minimum műszaki követelmények figyelembevételével.
· Négynél több lakás esetén kis közösségi beemelőt kell létesíteni, és ebben az esetben, mint házi szennyvízbeemelőt a Szolgáltató nem veszi át üzemeltetésre.
· Amennyiben a házi szennyvízbeemelő és annak nyomóvezetéke kizárólag nem a felhasználási hely ingatlan területén helyezkedik el, akkor a Szolgáltató nem veszi át üzemeltetésre.
· Önálló ingatlanon álló egylakásos lakóépület esetén (4 fő lakossal számolva) a szennyvízbeemelő akna tározó terének legalább 0,25 m3 üzemi térfogattal, és ezen felül biztonsági tározó kapacitással kell rendelkeznie. A biztonsági tározó kapacitás legalább a felhasználási hely tervező által meghatározott egy napi vízkibocsátásának megfelelő kell legyen.
· A háztartási szaniterekhez közvetlenül csatlakozó szennyvíztovábbító berendezések nem tekintendőnek házi szennyvízbeemelőnek.
· A szennyvízbeemelőbe csapadékvíz, csurgalékvíz és talajvíz bevezetése tilos!
A házi szennyvízbeemelők nyomóvezetéke:
· Egy nyomóvezetékre csak egy házi szennyvízbeemelő csatlakoztatható. Több szennyvízbeemelő rákötése ugyanarra a nyomóvezetékre tilos!
· A minimálisan szükséges szabad átfolyási keresztmetszet figyelembevételével a legkisebb nyomócső belső átmérő 40 mm (DN50), 20 méternél hosszabb nyomóvezeték esetén 50 mm (DN63) lehet.
· Szennyvízbeemelőt min DN63 mm-es nyomóvezetékkel lehet a közterületi hálózatra rákötni. Ennél kisebb keresztmetszetű nyomóvezeték alkalmazása a rákötésnél tilos. Indokolt esetben ennél nagyobb keresztmetszetű nyomóvezeték alkalmazása lehetséges.
· Egy energiatörő tisztító aknába egyszerre max. 2 db nyomóvezeték köthető be. Kettőnél több nyomóvezeték esetén új energiatörő tisztító aknát kell beépíteni. Két nyomóvezeték rákötés esetén a tisztító idom min. DN 200-as átmérőjű kell legyen.
· A nyomóvezeték(ek) szakaszait a fagyhatár alatt kell vezetni, a lehető legminimálisabb iránytöréssel.
· A szennyvízbeemelő aknában a nyomóvezetékek szerelvényeit kizárólag menetes/bontható kötőelemekkel lehet szerelni, ragasztott KPE idomok alkalmazása tilos.
· Azokon a helyeken, ahol a bekötővezeték nyomott hálózatra köt, a gerincvezetékhez történő csatlakozáshoz az erre a célra kifejlesztett idomokat kell használni.
· A csatlakozást a gerincvezetéken elhelyezett ágidom és 45o-os könyökidom felhasználásával kell kialakítani.
· A közterületi nyomóvezetékre történő csatlakozás esetében a bekötővezetékre a telekhatáron kívül csapszekrényben elhelyezett elzárót kell beépíteni. Az elzáró szekrényt megfelelő azonosítóval kell ellátni.
· A főelzáró tolózárnak meg kell felelnie a szennyvízvezetékbe építhetőség feltételeinek.
· A befolyó vezeték(ek) és nyomócső munkaárkait gondosan kell tömöríteni. Ügyelni kell arra, hogy talajsüllyedés miatt a vezetékekben feszültség, torzulás ne keletkezhessen.
· A szennyvízbeemelő nyomóvezetékének nyomvonalán, valamint a gravitációs befolyó vezeték(ek) nyomvonalán fásszárú növényt telepíteni tilos. A nyomóvezeték helyét úgy kell megválasztani, hogy az a későbbiekben is hozzáférhető, javítható legyen.
A házi szennyvízbeemelő akna kialakítása, telepítése:
· A szennyvízbeemelő akna átmérőjét úgy kell megválasztani, hogy az elégséges legyen a választott szivattyú és az úszók akadálytalan elhelyezésére és működésére.
· A beemelő akna földnyomásra méretezett, felúszás ellen biztosított, vízzáró, a háztartási szennyvíz kémiai hatásainak ellenálló kizárólag műanyag anyagú lehet.
· Az üzemi és a biztonsági tározótérfogat együttes vízszintje alacsonyabb kell, hogy legyen, mint a beömlő vezeték becsatlakozó folyásfenék szintje.
· Az akna fenékkiképzése a kiülepedések megelőzése céljából fordított csonka kúp alakú lehet.
· A beton anyagú műtárgy alkalmazását kerülni kell, arra kivételes esetben, egyedi tervek alapján kerülhet sor. A beton műtárgyat minden esetben vízzáró bevonattal kell ellátni, amit gyártói műbizonylattal igazolni szükséges. A terveket a Szolgáltatóval előzetesen egyeztetni kell.
· A műanyag akna újrahasznosított (reciklált) alapanyagot nem tartalmazhat.
· Az akna fedlapja fém, vagy műanyag anyagú lehet. Műanyag aknafedlap csak UV sugárzásnak ellenálló anyagból készülhet.
· A fedlapnak hőszigeteltnek kell lennie, vagy utólagosan hőszigeteléssel látandó el.
· Az aknafedlapok illetéktelen kezelésének megakadályozása a Felhasználó feladata.
· Ha a ráhajtás gépjárművel nem kizárható, akkor a fedlapot megfelelő teherbírásúra kell megválasztani. Ebben az esetben a fedlap a műanyag aknát nem terhelheti.
· Burkolatlan felületbe telepített akna fedlapjának a környező rendezett terepszintből min 10 cm-re ki kell emelkednie.
· A beemelő akna helyét úgy kell megválasztani, hogy az lehetővé tegye az ingatlanon található kitörési pontok legrövidebb úton történő gravitációs rákötését, és a közterületi gyűjtővezeték legkevesebb iránytöréssel történő legrövidebb elérését.
· A házi gravitációs szennyvízcsatornát a beemelő aknába egy ponton kell bevezetni.
· Amennyiben az épület több szennyvízkivezetési ponttal rendelkezik, azokat a csatlakozás előtt egyesíteni kell. Az épület kivezetési pontjainál visszaáramlást gátló, az iránytöréseknél tisztítóidom beépítése ajánlott. A házi csatornát megfelelő méretű KGPVC csőanyagból kell kiépíteni. A házi csatorna nem szakszerű kiépítéséből eredő károkért Szolgáltató nem vállal felelősséget.
· Az 1,5m3 vagy attól kisebb tározó térfogattal rendelkező beemelő esetén a víztelenítése szervizautóval történik (3,5 tonna összsúlyig), amely számára a Felhasználó részéről biztosítani kell a beemelő max. 4 méter távolságra a mindenkori, biztonságos, károkozás nélküli megközelíthetőségét. Ennek hiányában, ha a Felhasználó nem biztosítja korlátozásmentesen a szennyvízbeemelő létesítési hely megközelítési és hozzáférhetőségi lehetőségét, akkor a Szolgáltató nem veszi át üzemeltetésre a szennyvízbeemelőt, amelyet ezzel Felhasználó tudomásul is vesz.
· Az 1,5m3 tározó térfogatnál nagyobb beemelők víztelenítése kizárólag nagy teljesítményű célgéppel (22 tonna összsúlyú) végezhető el, amely számára a Felhasználó részéről biztosítani kell a beemelő max. 20 méter távolságra történő, mindenkori biztonságos, károkozás nélküli megközelíthetőségét. A fentiek biztosítása mellett maximum 8 méter szívómélységig (szívótér fenék – célgép gémmagasság közötti távolság) végezhető el a víztelenítés. Ennek hiányában, ha a Felhasználó nem biztosítja korlátozásmentesen a szennyvízbeemelő létesítési hely megközelítési és hozzáférhetőségi lehetőségét, akkor a Szolgáltató nem veszi át üzemeltetésre a szennyvízbeemelőt, amelyet ezzel Felhasználó tudomásul is vesz.
· A házi szennyvízbeemelő szervizautóval történő megközelítéséről (minimum helyigény 2-3 tengelyes szívókocsi esetén 4x3,5x10méter /m-sz-h/) adódó esetleges károkért felelősséget Szolgáltató nem vállal.
· A szennyvízbeemelő berendezés akadálytalan körbejárhatóságát biztosítani kell, minimum 1 m széles sávban.
· Az aknában elhelyezett elzáró szerelvénynek a terepszintről segédeszköz nélkül, kézzel működtethetőnek, szerelhetőnek kell lennie.
A házi szennyvízbeemelő szivattyúja és szerelvényei:
· A szivattyút úgy kell megválasztani, hogy a nyomóvezetékben olyan áramlási sebesség alakuljon ki, amely kiküszöböli a lerakódást, a dugulásveszélyt.
· Két szivattyús kialakítás esetén, üzemzavar alkalmával, a víztelenítés saját szivattyúval végezhető.
· Kétszivattyús kialakításnál is kizárólag a „hattyúnyakas” kialakítás az elfogadott. A kialakításnál mindkét nyomott oldal biztonságos, károkozásmentes kiemelését biztosítani kell adott fedlap keresztmetszeten. Nagyobb méretű fedlap esetén osztott fedlapkialakítás szükséges. Osztásonként 1 db fedlap 25 kg-nál nehezebb nem lehet.
· A szennyvízbeemelőkben a körülmények összessége alapján méretezett örvénykerekes merülő (búvár-) szivattyút kell alkalmazni.
· Az örvénykerekes szivattyúk üzemelési tartományán kívül aprító járókerekes búvárszivattyú alkalmazása ajánlott.
· Egy lakás esetén a beemelő egységben legalább 1 db, 1 fázisú, (230V) szivattyú alkalmazandó. Az üzembiztonság érdekében javasolt melegtartalék szivattyú telepítése. Két lakás esetén a megfelelő tározókapacitás biztosítása mellett, valamint az üzemeltetés biztonsága érdekében ikerszivattyús kialakítást kell alkalmazni.
· Ahol háromfázisú hálózat rendelkezésre áll, ott az igényeknek megfelelően kiépített egy vagy három fázisú szivattyút kell választani, egyéb esetekben egyfázisú motorral készült szivattyú is megfelelő.
· A szennyvízbeemelő szivattyú lehetőleg öntvény, vagy korrózióálló acéllemez házzal, karbantartást nem igénylő csapágyazással, tömítési rendszerrel rendelkezzen. Elvárás a dugulásmentesség és az összességében alacsony karbantartási igény.
· A szivattyúnak rendelkeznie kell motorvédelmi egységgel (termikus védelemmel).
· A beemelő szivattyúk vezérlése típustól függően történhet beépített, vagy különálló úszókapcsolókkal. Beépített úszókapcsoló esetében is külön úszókapcsolóval kell megoldani a vészvízszint jelzését.
· Szennyvízbeemelőbe ajánlott az akna gyártója által javasolt típusú szivattyú beépítése. Ajánlott olyan akna választása, amelybe több gyártó hasonló teljesítményű szivattyúja egyaránt beépíthető.
· Az akna szállítója által az adott aknatípushoz javasolt gépészeti beépítési készlet használata kötelező.
· A szivattyú és elektromos kábelek folyamatos víz alatti működésre legyenek alkalmasak, a vízbiztos védelem teljességének elvesztése nélkül (elektromos toldás, kötés nélküli kialakítás).
· A szivattyú aknán belüli nyomóágát minden esetben visszacsapó szerelvénnyel kell ellátni. Különálló szerelvény esetén a visszacsapó szelepet a nyomócsonk és a szakaszoló szerelvény közé kell beépíteni. Visszacsapó szerelvényként elsősorban a golyós visszacsapó szelepek ajánlottak, kerülni kell a nyelves, membrános kialakításúakat.
· A beemelő aknában, a fedlapszerkezet közelében, a terepszintről elérhető kezelhető módon, a nyomóvezetéken elzáró szerelvényt kell elhelyezni. A szerelvényt az elfagyástól óvni kell.
· A szivattyú aknán belüli elhelyezése lehet függesztett, vagy saját lábon álló.
· A szennyvízbeemelő be- és kikapcsolási szintjeit úgy kell beállítani, hogy a kiülepedés és berothadás veszélye a minimálisra legyen csökkenthető.
· A szivattyú, házi szennyvízbeemelő aknában lévő nyomóága kizárólag „hattyúnyakas” kialakítású lehet.
· A fedlappal párhuzamos nyomóágban lévő elzáró mindkét oldalán, kézzel bontható szerelhető gyorscsatlakozót kell beépíteni, a gyors kiemelhetőség és szerelhetőség biztosítása érdekében.
· A fedlappal párhuzamos, aknában lévő nyomóági elzáró, a fedlaptól, illetve a terepszintről maximum 30 cm-re lehet.
· A szivattyú és az elzáró szerelvény közötti csőszakaszt úgy kell kialakítani, hogy az a terepszintről bontható legyen.
· A kiemelendő szivattyú és szerelvény(ek) együttes tömege a 30 kg-ot nem haladhatja meg.
· Az aknában lévő elzáró szerelvénytől a nyomóvezeték aknafali kitöréséig merevfalú csőanyag alkalmazandó. Az átvezetésnek szivárgásmentesen beépítettnek, vagy megfelelően tömítettnek kell lennie. Amennyiben a vezetékek eltérő anyagúak, az anyagváltásnak az aknában kell elhelyezkednie.
· Saját lábon álló szivattyú kiemelhetőségét a terepszintről kell biztosítani megfelelő teherbírású és hosszúságú, min. Ǿ10 mm-es vízálló perlon kötéllel. A kötél szivattyúval ellentétes vége részére az aknafalon, a felszínről elérhető módon rögzítési pontot kell kialakítani. A rögzítési pont nem lehet alacsonyabban a vészvízszint magasságánál.
A házi szennyvízbeemelő energiaellátása:
· A házi szennyvízbeemelő energia ellátását az ingatlan áramellátásának mért leágazásáról, kell biztosítani, úgy, hogy annak átadási, csatlakozási pontja a házi szennyvízbeemelő mellé telepítendő vezérlő szekrényben legyen. Ennek a szakasznak a kiépítése és üzemeltetése a Felhasználó feladata és felelőssége. A házi szennyvízbeemelő elektromos energiaellátásának kiépítésekor kötelező az MSZ HD 60364-4-41:2018 szabvány előírásainak betartása. Ezt a szakaszt az energia igényre méretezett, erre a célra alkalmazható vezetékkel (kábel) kell kialakítani. A vezeték földben fekvő és földből kilépő szakaszait is védőcsővel kell védeni.
· Az elektromos csatlakozási pont a szivattyú vezérlő szekrényében a felhasználói oldal felől becsatlakoztatott energiaellátó vezeték vége. A vezeték bekötése után az első villamos szerelvényként egy áramvédő kapcsolót (életvédelmi, FI relé) kell beépíteni.
· A házi szennyvízbeemelő berendezésnek a használatbavételkor, átadás-átvételkor érvényes érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálati (ÉV) dokumentációval kell rendelkeznie. A dokumentáció elkészítése a Felhasználó kötelezettsége.
· Amennyiben a későbbiekben az elektromos csatlakozási pont áthelyezése válik szükségessé, az csak a Szolgáltató előzetes tájékoztatása mellett végezhető el előre egyeztetett és a Szolgáltató által jóváhagyott műszaki kialakításnak megfelelően.
A házi szennyvízbeemelő vezérlő szekrénye:
· Az alábbi műszaki tartalom egyfázisú, egy szivattyúval üzemelő házi szennyvízbeemelő berendezések létesítésére, (felújítására) vonatkozik. Ha háromfázisú szivattyúval, vagy egynél több egyfázisú szivattyúval üzemel, akkor a vezérlő szekrényét hasonló funkciók ellátására alkalmas módon, egyedi terv alapján, a Szolgáltatóval előzetesen egyeztetetten kell kialakítani.
· A vezérlő szekrény az aknától 2,00 m-nél távolabb, alsó síkja a rendezett terepszinthez képest 0,50 m-nél alacsonyabban nem lehet. Egyedi igény esetén a vezérlő szekrény helyzetét külön egyeztetni szükséges a Szolgáltatóval.
· A vezérlő szekrényt úgy kell elhelyezni, hogy a szivattyú kábele toldás nélkül csatlakoztatható legyen, és nyitott akna fedlap esetén is biztonságosan működtethetőek és szerelhetők legyenek a benne elhelyezett szerelvények.
· A szekrényt az időjárási viszonyoknak ellenálló, megfelelő szilárdságú tartószerkezetre kell rögzíteni.
· Vezérlő szekrény anyaga fém, vagy azzal műszakilag egyenértékű műanyag lehet, megfelelő mechanikai szilárdságú, UV álló kivitelben, IP 65-ös védettséggel, RITTAL 3524 zárszerkezettel.
· A szekrénynek méretét úgy kell megválasztani, hogy a Felhasználó és a Szolgáltató által kezelhető szerelvényeknek mindegyike elférjen és a szereléshez szükséges hely rendelkezésre álljon.
· A Felhasználó és a Szolgáltató által kezelhető szerelvények külön szekrényekben is elhelyezhetők. Ebben az esetben csak a Szolgáltató által használt résznek kell zárhatónak, plombálhatónak és kémlelő ablakkal ellátottnak lennie.
· A vezérlő szekrény párásodásának megszüntetésére termosztáttal vezérelt kisteljesítményű fűtő-keringtető elem beépítése javasolt az érzékenyebb elektronikák védelme miatt.
· A beemelő akna és a vezérlő szekrény közötti kábelek akadálymentes átvezetését védőcsővel kell biztosítani, amely minimum 0,7 m mélyen vezetett megfelelő elektromos és mechanikai szilárdsággal kell, hogy rendelkezzen.
· A szekrény és az akna között az összes kábel átvezetését közös védőcsővel kell megoldani. A védőcső méretét úgy kell megválasztani, hogy a kábelek cseréje esetén könnyen átfűzhetőek legyenek.
· A mérőegységek elhelyezésre szolgáló résznek zárhatónak, plombálhatónak és kémlelő ablakkal ellátottnak kell lennie.
· A vezérlő szekrényt megfelelő hang és/vagy fényjelzéssel el kell látni hiba esetére, hogy a Felhasználó mihamarabb észlelje a házi szennyvízbeemelő hibáját (nem megfelelő működését).
A házi szennyvízbeemelő vezérlő szekrényében a Felhasználó által is kezelhető szerelvények:
· Áramvédő kapcsoló (életvédelmi FI relé): feladata, hogy lekapcsolja a mögötte lévő hálózatot, amennyiben szivárgó áramot észlel.
· Áramtalanító főkapcsoló: feladata, hogy a Felhasználó számára lehetővé tegye a berendezés saját villamos hálózatról történő leválasztását, és a szervízelés idejére áramtalanítási lehetőséget biztosítson a Szolgáltató szakszemélyzete részére.
· Motorvédő egység: a szivattyúgyártó által szállított egység, feladata a szivattyú hő és túláram-védelme. Alternatívaként egyedi, a gyárinál műszakilag megbízhatóbb képességű vezérlő berendezés is beépíthető, ha az alkalmas a beépített szivattyú vezérlésére.
· Kismegszakító: feladata, hogy zárlat- és túláramvédelemmel legyen ellátva a beemelő elektromos hálózata.
A házi szennyvízbeemelő vezérlő szekrényében csak a Szolgáltató által kezelhető szerelvények:
· Üzemóra-számláló: feladata, hogy mérje a szivattyú valós üzemidejét.
· Elektromos fogyasztásmérő: feladata a beemelő elektromos energiafelhasználásának mérése. A mérőnek elszámolási mérésre alkalmasnak (hitelesítettnek) kell lennie.
· Távfelügyeleti SMS egység: feladata a beemelő jelzéseinek továbbítása a Szolgáltató távfelügyeleti rendszerébe. A megjelenítendő hibajelzések: szivattyú nem működik, vészvízszint. A vészvízszint jelzését a szekrény külső oldalán is meg kell jeleníteni, de minimum kémlelőablakon keresztül kell a megfelelő láthatóságot biztosítani.
A házi szennyvízbeemelő egyéb előírásai:
· A gépészeti és villamos berendezéseknek magyarországi forgalomba hozatali engedéllyel kell rendelkezniük. Kizárólag olyan berendezés építhető be, amely megfelelő magyarországi szervizháttérrel rendelkezik.
· A szennyvízbeemelők komplett, referenciával rendelkező gyártmányok legyenek, azokban a gyártójuk által a kiválasztott aknához ajánlott típusú szivattyúk kerüljenek elhelyezésre. A kiválasztásánál fontos szempont, hogy gyártója, forgalmazója magyarországi referenciával, kiépített állandó szervízhálózattal rendelkezzen.
· A kiválasztott berendezésnek rendelkeznie kell Magyarországra érvényes gyártói megfelelőségi igazolással, magyar nyelvű telepítési, kezelési és karbantartási utasítással.
· A gyártónak, szállítónak, ezek hiányában a beruházónak vállalnia kell a hatályos magyar jogszabályokban rögzített kötelező garanciális és jótállási feltételeket, illetve a projektekben meghatározott nyújtott garanciára vonatkozó feltételrendszert.
· A gyártónak, szállítónak vállalni kell a hatályos magyar jogszabályokban rögzített pótalkatrész ellátási kötelezettséget.
· Kivitelezést követően Felhasználónak, jogosult tervező által, megvalósulási dokumentációt kell készítenie a megépült állapotról, amelynek tartalmaznia kell műszaki leírást, helyszínrajzot, hossz-szelvényt és az elektromos bekötés helyszínrajzát. Az elektromos bekötési helyszínrajzon jelölni kell az elektromos csatlakozási pontot.
Amennyiben a beemelő műtárgy nem felel meg az alapvető műszaki követelményeknek, a biztonságos üzem feltételeinek, úgy a Szolgáltató a beemelő átvételét megtagadhatja, vagy a törvényben meghatározott feladatok ellátását felfüggesztheti és felszólíthatja a felhasználót, hogy a hiányosságokat szüntesse meg.
A házi szennyvízbeemelő biztonságos üzemének feltételei különösen:
· a beemelő korlátozásmentes megközelíthetősége,
· a beemelő felhasználó által biztosított folyamatos energiaellátása,
· a beemelő rendelkezzen érvényes érintésvédelmi jegyzőkönyvvel,
· a beemelő nyomóvezetékén üzemképes elzáró szerelvény legyen felszerelve, és az a szennyvíz vész-maximum szintje felett legyen,
· a szivattyú rendelkezzen kiemelő kötélzettel, rudazattal stb., amely a maximum vészvízszint felett megfogható.
Az áramellátást eltérő műszaki kialakítás vagy megállapodás hiányában a felhasználó biztosítja. Szolgáltató kizárólag olyan házi szennyvízbeemelő esetében végzi el a törvényben megfogalmazott feladatokat, amelynek elektromos betáplálása életvédelmi relével van felszerelve.
A házi szennyvízbeemelő műtárgyba vezető gravitációs szennyvízelvezetésnél, maximum vészvízszint alatti szifonszinttel rendelkező lefolyók esetén a felhasználónak az ingatlan elöntés elleni védelmét visszaáramlás elleni műszaki védelem beépítésével szükséges biztosítania. Ezen védelmet nyújtó berendezések nem tartoznak a Szolgáltató hatáskörébe, ennek hiányára visszavezethető károkért Szolgáltató nem tehető felelőssé.
A Szolgáltató részére, a törvényben megfogalmazott feladatok ellátására át nem adott vagy kialakításuk miatt a Szolgáltató részéről üzemeltetésre át nem vehető házi szennyvízbeemelők a házi szennyvízhálózat részét képezik. A házi szennyvízhálózat részét képező beemelők üzemeltetése, karbantartása, működőképességük biztosítása a felhasználó feladata. Ez esetben a közszolgáltatási szerződésben külön rögzíteni kell a szolgáltatási pontot.
A Szolgáltatói hozzájárulás a kiadás dátumától számított 2 évig érvényes.
Házi szennyvízbeemelő működtetése során nem rendeltetésszerű használatból adódó meghibásodásnak minősül:
A szennyvíztől idegen anyagok, tárgyak melyek szivattyú dugulását, a járókerék megakadását, forgó-mozgó alkatrészek normálistól eltérő kopását okozzák (rongy, pelenka, egészségügyi betétek, higiéniai eszközök, szilárd, fém, fa, műanyag, üveg anyagok stb.).
A háztartási mosogatás mennyiségét meghaladó mennyiségű olaj, zsiradék, nem háztartási (ipari) tisztítóanyagnak minősülő, a háztartási kiszerelésnél töményebb, illetve azoktól eltérő vegyszerek rendszerbe kerülése.
Olyan folyadékok és vegyszerek, melyek a beemelőben, a bekötővezetékben és a törzshálózatban tűz- és robbanásveszélyt okoznak.
A beemelőre történő illegális rákötés vagy a véletlenszerűen bekerülő csapadékvíz és hordalékainak károsító hatása.